Platinapillangó naplója

A karácsonyig még hátralévő egy hétben végigjártuk a várost, minden szegletét megmutattam anyunak. Nemcsak a híres turista látványosságokkal örvendeztettem meg, hanem csak a helyiek által ismert, eldugott falatozókkal, kocsmákkal, galériákkal, boltocskákkal, bolhapiacokkal. Legtöbbször Gerard fuvarozott minket, mert a jófajta francia boroknak és likőröknek sosem tudtunk ellenállni. S mivel eléggé hideg volt az időjárás akkoriban, sokszor… Tovább »

Rávettem magam, no és persze a kényszer, a munkakeresésre. A lábam is lassacskán javulni kezdett, a sok ápolás megtette a hatását, és a bezártságot is egyre nehezebben tűrtem. A csajoknak azért párszor már sikerült kicibálniuk hógolyózni vagy hóembert építeni a kertbe, a friss levegőre, utána mindig jobban éreztem magam, feltöltődtem. Kezdett visszatérni az életkedvem egy-egy… Tovább »

Síri csönd követte a videót. Levegőt sem vett senki. Ijedten rezzentem össze, mikor élesen felsírt a csengő. Az állatorvos ért ide végre valahára. Míg megvizsgálta a sebesültet, Noaht az apja felcipelte a szobájába és a hangfoszlányok szerint alapos fejmosással osztotta ki. Dumb kapott nyugtatós és fájdalomcsillapítós injekciót, kenőcsöt a duzzanatokra és tablettát, ha később fájdalmai… Tovább »

Visszatérve francia otthonomba, jól esett volna egy kis pihenés, nyugalom. Csak leakartam menni alfába, de sajnos nem volt rá módom, sőt … “Nahát Léna, Te még itt?” – fogadott Kimberley az ajtóban, mikor visszaértem a reptérről. “Csak nem állást vállaltál nálunk komornyikként Kimberley?” – válaszoltam nyájasan. Ha harc, akkor legyen harc, bár erre vágytam legkevésbé…. Tovább »